Törvénymódosítással orvosoltatná saját korábbi törvénysértéseit az OBH elnöke

Törvénymódosítással orvosoltatná saját korábbi törvénysértéseit az OBH elnöke

2019.05.28.

 

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke módosító javaslatokat tett a közigazgatási bíráskodás megújításával összefüggő ún. módosító salátatörvény tervezetéhez, amely számos, a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács jogköreivel és a Tanács által megállapított törvénysértésekkel szorosan összefüggő javaslatokat is megfogalmaz.

  1. Az OBH elnöke újból előterjeszti korábbi javaslatát az Országos Bírói Tanács létszámának a jelenlegi 15-ről 26 főre történő felemelésére. A javaslat szerint az OBT tagjait nem küldöttértekezlet, hanem az összbírói értekezletek választanák meg akként, hogy minden ítélőtábla és törvényszék – méretétől függetlenül – egy-egy bírót delegálna a testületbe. A javaslat, amelyről az OBT már korábban kifejtette a véleményét, egyetlen célt szolgál, azt, hogy azzal dr. Handó Tünde a jelenlegi összetételű, hat évre megválasztott felügyelő testület tagjainak idő előtti menesztését érje el.

 

  1. Az OBH elnöke törvénybe iktatná, hogy a 8 fő vagy annál kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke ismételten kinevezhető akkor is, ha már egymást követő két alkalommal kinevezték, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a bírósági vezetői tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Mint ismeretes, az OBT 2018 őszén törvényességi jelzéssel élt a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezése kapcsán, akit a Szegedi Törvényszék elnöke az OBT egyetértése nélkül nevezett ki ismételten a vezetői posztra. Örömmel nyugtázzuk, hogy ezek szerint az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait a törvénysértő kinevezés kapcsán, máskülönben nem tartaná szükségesnek az erre vonatkozó kivétel törvényi szabályozását. (A negyedik alkalommal elnöknek kinevezett dr. Zsurzsa József éppen három évig nem töltötte be az elnöki tisztséget legutóbbi kinevezése előtt.)

 

  1. Az OBH elnöke a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná olyan módon, hogy nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Ezt a Bszi. korábban csak a kinevezés esetére tette lehetővé, azonban az OBH elnöke az egyéves ideiglenes megbízás esetén eddig is ezt a gyakorlatot folytatta, ami miatt az OBT 2019. márciusi ülésén törvényességi jelzéssel élt. A javaslat indokolásából kiderül, hogy dr. Handó Tünde kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető, továbbá a versenyszférával példálózik, noha nem szerencsés a bírósági szervezetrendszer vezetését egy részvénytársaság vagy Kft. irányításához hasonlítani. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy az OBH elnöke maga is felismerte, hogy ideiglenes vezetői megbízás esetén törvényi rendelkezés hiányában nincs jogköre az áthelyezésre, mindazonáltal az OBT felhívja a figyelmet arra, hogy egy utólagos törvénymódosítás nem fogja visszamenőlegesen törvényessé tenni az érintett bírák áthelyezését.

 

  1. A Javaslat a bírák kirendelését arra az esetre is lehetővé tenné, ha a bírósági vezető és a vele hozzátartozói viszonyban lévő beosztottja között összeférhetetlenség merül fel. Az OBH elnöke a hozzátartozók közötti vezetői összeférhetetlenséget jelenleg is kirendeléssel orvosolja, noha az ezzel kapcsolatos felmentési jogot a Bszi. az OBT-hez telepíti. Az OBT a 2018. május 2. napján elfogadott határozatban és a 2019. február 6. napján megtárgyalt utóvizsgálati jelentésben is felhívta az OBH elnökének figyelmét a törvénysértő kirendelési gyakorlatra, és az OBT jelenleg is vizsgálatot folytat több bíróság – így például a Miskolci Törvényszék, a Gyulai Törvényszék és a Győri Törvényszék vezetői és hozzátartozói – vonatkozásában az OBH elnöke által az összeférhetetlenség feloldására megtett intézkedések miatt.

 

  1. Az OBH elnöke azt is szeretné törvénybe iktatni, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, és az OBH elnökének egyéb határozatai ellen bírói útnak nincs helye. A módosítás indokaként kifejezetten meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Ezzel dr. Handó Tünde törvényben is rögzítené, hogy amikor bírói vagy vezetői pályázatot nyilvánít eredménytelenné – amely gyakorlata miatt egy évvel ezelőtt az OBT törvényességi jelzéssel élt –, a bíró szolgálati viszonyát nem érintő személyzeti határozatként ne legyen helye jogorvoslatnak. Meggyőződésünk szerint a jogalkotónak nem állt szándékában, hogy az OBH elnöke – vagy bármely közhatalmat gyakorló személy – a törvények felett álljon.

 

Az előterjesztésekkel az OBH elnöke utólagos törvénymódosítással szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, ami miatt 2019. május 8. napján az OBT a tisztségtől való megfosztását kezdeményezte az Országgyűlésnél. Ez azonban a korábbi törvénysértések kiküszöbölésére nem alkalmas, legfeljebb annak elismeréseként értelmezhető.

 

Az OBT 2019. február 6-án elfogadott jelentése itt érhető el. 

Az OBH Bszi. módosítási javaslata innen, míg a Bjt. módosítási javaslata innen tölthető le.

 

%d blogger ezt szereti: