Nem vizsgálta érdemben az Országgyűlés az OBH elnökének törvénysértéseit

Nem vizsgálta érdemben az Országgyűlés az OBH elnökének törvénysértéseit

2019.06.11.

 

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 2019. június 7-én arra tett javaslatot, hogy az Országgyűlés ne adjon helyt az Országos Bírói Tanács indítványának, amellyel dr. Handó Tünde menesztését kezdeményezte. Az Országgyűlés 2019. június 11-én délután vita nélkül határozott a kérdésben.

 

Az OBH elnökének törvénysértéseit dokumentáló, több mint százoldalas munkaanyag áttanulmányozására az Igazságügyi Bizottság tagjainak egy munkanap állt rendelkezésükre, amit az ülésen többen szóvá is tettek. A mindössze fél óráig tartó ülésen az is kiderült, hogy az OBH elnöke írásban közölte álláspontját a bizottság vezetőjével, melyet az OBT nem ismerhetett meg. A bizottság ülésén megjelent az OBT elnöke, de nem kapott lehetőséget hozzászólásra. A bizottság egy előre elkészített szövegtervezetről döntött, amelyről sajnálatos módon azt kell megállapítani, hogy az OBT egyetlen ténymegállapításával sem foglalkozik érdemben. Az Országgyűlés – személyi kérdéssé nyilvánítva az OBT előterjesztését – vita nélkül határozott.

  • Válasz nélkül maradt, hogy az OBH elnöke milyen alapon nyilvánítja önkényesen illegitimnek az őt felügyelő testületet, és tagadja meg az előterjesztéseket, miközben maga is többször kinyilvánította, hogy a kérdésben döntési joggal nem rendelkezik.
  • Az OBH elnöke az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásra hivatkozással nem hívja össze a póttagválasztó küldöttgyűlést, holott a két kérdés egymástól teljesen független.
  • Érdemi válasz nélkül maradt az OBH elnökének törvénysértő bírósági vezetői és bírói pályázatokat eredménytelenné nyilvánító, valamint bíró-kirendelési gyakorlata, amely közvetlenül érinti az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
  • Semmilyen módon nem értékelte az Igazságügyi Bizottság, hogy az OBH elnöke az OBT felhívása ellenére sem vizsgálta meg a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését.
  • Közömbös maradt az Igazságügyi Bizottság az iránt is, hogy az OBH elnökének felróhatóan az OBT idén nem tud díjakat adományozni bíráknak, nem tud kitüntetés adományozásához hozzájárulni, és elmarad több száz bíró címzetes bírói előléptetése.
  • Az OBH elnöke jelenleg is önkényesen akadályozza meg, hogy az OBT tagjai szolgálati bírákat nevezhessenek ki.
  • Az OBH elnöke 2018 és 2019-ben is az OBT előzetes véleményének kötelező bekérése nélkül terjesztette elő a Bírósági Fejezet költségvetési javaslatát.
  • Az OBH elnöke az elmúlt egy évben mindent megtett az OBT tagjainak kompromittálására: fegyelmi eljárásokat kezdeményezett, dehonesztáló cikkeket és közleményeket jelentetett meg, hogy így utóbb a saját felróható magatartása által előidézett helyzetre hivatkozhasson.

 

Az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott: „a magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe”. Az Európai Bizottság napokban kiadott dokumentuma egyenesen azt rögzítette, hogy „az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.”

 

Emlékeztetőül: a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormányzat eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

 

Ennek ellenkezőjére utal azonban, hogy dr. Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Dr. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.

 

Végezetül fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az OBT által az OBH elnökének törvénysértő gyakorlatáról és mulasztásairól megállapított tényeket a mai napig senki nem cáfolta meg, legutóbbi törvénymódosítási előterjesztésével közvetetten azokat maga az OBH elnöke is elismerte.

%d bloggers like this: