Eredménytelen a póttagválasztás

 

Eredménytelennek nyilvánították a póttagválasztó küldöttgyűlést

2018.10.09.

 

A rendelkezésünkre álló adatok szerint a mai napon az Országos Bírói Tanács póttagjainak megválasztására szervezett küldöttgyűlés eredménytelennek nyilvánította a póttagválasztást. A küldöttértekezlet elé terjesztett előzetes jelölt-listán szereplő személyek közül egyetlen egy sem vállalta a póttagságot, azokat pedig, akik a küldöttgyűlésen felálltak azzal, hogy elvállalnák a jelöltséget, a többség nyílt szavazással akadályozta meg a póttagjelöltté válásban. Ezt követően – állítólag – többen lemondásra szólították fel nyíltan az OBT tagjait.

Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmet.

A rendkívüli időközi küldöttgyűlés feladata és célja kizárólag a póttagok megválasztása volt, amelyre amiatt van szükség, mert a tavaszi lemondások hatására a póttagok száma 5 fő alá csökkent. A küldöttgyűlésnek nem feladata az OBT munkájának értékelése vagy a tagok kritizálása, ráadásul a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 110. § (2) bekezdése világosan ki is mondja, hogy az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza.

Többen aggodalmukat fejezték ki a küldöttgyűlés levezetése miatt is, amely során – a titkos írásbeli szavazás hiányára, illetve a szavazatszámláló bizottság által lebonyolított szavazatszámlálás elmaradására figyelemmel – sérült a választás demokratikussága és tisztasága.

A küldötteket 2018 júliusában összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák létszámarányos kvóta szerint. Akkor is pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk.

Az OBT testületként működik, amelyben a különböző vélemények és álláspontok megjelenése kifejezetten hasznos és építő. Nem érthető ezért számunkra, ha valaki azért nem akar a testületben tisztséget vállalni és a Tanács munkájában részt venni, mert az eddigi működésével nem ért egyet, hiszen tagként lenne lehetőség a testület működésének irányát alakítani, arra befolyással lenni.

Talán az sem véletlen, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. Az elnökök közülük többen felkerültek a jelölt-listára, de a póttaggá válást mégsem vállalták, míg más bírák póttag-jelölétté válását pedig blokkolták a küldöttgyűlésen. Emlékeztetünk rá, hogy az Országos Bírói Tanács az Alaptörvénynek megfelelően pont annak a személynek a munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ezért is javasolta az OBT a küldöttségre és tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály beiktatását a Bszi. rendelkezései közé.

Az Országos Bírói Tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját.

%d blogger ezt szereti: