ENCJ felmérés összefoglaló

Tájékoztató az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) bírói függetlenségről szóló kérdőíves felmérésének eredményéről

 

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2015 óta negyedszer végzett felmérést az európai bírák körében a függetlenségükről. 2022-ben 27 ország bírái vehettek részt az önkéntes és anonim felmérésben, köztük az Országos Bírói Tanács (OBT) döntése alapján 2019 után a második alkalommal a magyar bírák is.

A felmérésről szóló, a módszertan leírását, eredményeket, grafikonokat, táblázatokat és szöveges értékelést is tartalmazó teljes jelentés angol nyelven elérhető az ENCJ honlapján (www.encj.eu) ezen a linken, míg a magyar nyelvű részletes összefoglaló (https://orszagosbiroitanacs.hu/2022-06-13/) itt.

A magyar válaszadók az országuk bíráinak függetlenségét 8,1-re, saját függetlenségüket 9,1- re értékelték. Előbbi szám némileg alacsonyabb az európai átlagnál (8,5), az utóbbi érték az európai átlaggal teljesen azonos.

A magyar válaszadók 39 %-a vélte úgy, hogy az OBT nem rendelkezik megfelelő eszközökkel és eljárásokkal a bírói függetlenség hatékony védelmére.

Az egyes országok válaszadói – néhány ország bíráinak kivételével – a korábbi kérdőívekhez képest a függetlenséget „pontozó” két kérdésre idén magasabb számot adtak meg, azon országoknál pedig, ahol már 2015 óta részt vesznek a kérdőívben, ez a növekedés általában folyamatos. Ez a tendencia a kérdőívben másodszor résztvevő magyar igazságszolgáltatás válaszaiban is megjelenik, az országra jellemző függetlenségi érték (8,5) és a saját függetlenségre adott szám (9,0) is magasabb a három évvel ezelőttinél (7,6 és 8,5). (Megjegyzendő, hogy a 2019. évi kérdőív kitöltése arra az időszakra esett, amikor az OBT vizsgálati jelentésben törvényességi alapon kritizálta a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításának gyakorlatát, valamint amikor a bírói tanács több tagját is belső és külső támadások érték a bírói önigazgatásban betöltött szerepük miatt, a lemondatott OBT tagok nagy száma miatt kiírt póttagválasztó küldöttgyűlést pedig kudarcba fullasztották.)

Az ENCJ jelentése külön kiemeli, hogy az átlagos trenddel szemben Magyarország (és Szlovákia) bírái inkább a függetlenségük csökkenésről számolnak be bírói karrierjük egész idejét tekintve. Az adatokból az olvasható ki, hogy a kérdőívet kitöltő magyar bírák esetében már a 11 évnél hosszabb bírói tapasztalattal rendelkezőknél is negatív a mérleg, amely a bírói évek növekedésével egyre tovább tolódik a negatív irányba, és csak az 5 évnél kevesebb ideje bíráskodók véleménye szerint mutat javuló képet.

Örvendetes, hogy konkrét ügyben való meg nem engedett nyomásgyakorlást a magyar bírók 93 %-a egyáltalán nem tapasztalt az elmúlt három évben.

A bírósági korrupció 15 %-nyi magyar válaszadó szerint létező jelenség lehetett az elmúlt három évben. Míg ezek a válaszok csak kevéssel mutattak kedvezőtlenebb képet az európai átlagnál (10 %), az ügyelosztási rendtől az ügy kimenetelének befolyásolása érdekében való eltérésre már csaknem 20 %-nyi magyar válaszoló vélte úgy, hogy ez létező jelenség, ami a harmadik legmagasabb adat volt a 27 résztvevő ország között, az európai átlag csupán 7 %.

Ugyancsak kiemelkedő, hogy a második legmagasabb adatot mutatta az azon kérdésre adott válasz, hogy keresetindítással vagy ezzel való fenyegetéssel próbáltak nyomást gyakorolni a bírákra. Ugyanakkor ezeknél jóval veszélyeztetőbbnek ítélték a válaszadók Európa-szerte a média nyomásgyakorlását a döntéshozatalra. Az átlagos 19 %-hoz képest a magyar válaszadók 27 %-a jelzett ilyet.

A bírák kinevezését illetően az európai átlag 16 %-a gondolja úgy, hogy az nem kizárólag a képességek és tapasztalat alapján történt az elmúlt három évben, míg ezt a magyar válaszadók 42 %-a látta így, ami Európa-szerte a legkedvezőtlenebb arány volt.

A Kúria bíráinak kinevezését illetően a spanyol válaszok után a magyar bírák látták a legnagyobb arányban (52 %-ban) fennállni ezt a problémát, azaz azt, hogy a kiválasztás nem kizárólag a képességek és szakmai tapasztalatok alapján történik. Mivel az európai átlag itt is csupán 20 %, a magyar kitöltőknek ennél két és félszer nagyobb része számolt be kedvezőtlen benyomásáról. A más bíróságokra való előmenetel megítélése ismét a magyar válaszadók szerint a legrosszabb: az európai 20 %-os átlaggal szemben 44 % vélte úgy, hogy ez sem kizárólag a képességek és a szakmai tapasztalat függvénye volt az elmúlt három évben.

Szemben az Európában átlagos 3 %-kal, a magyar válaszadók 12 %-a a Kúriáról is úgy gondolta, hogy nem tartotta tiszteletben a függetlenségét az elmúlt három évben. Azonban a legkirívóbb magyar válaszok az Alkotmánybíróság tekintetében érkeztek: itt 14 % érezte a függetlensége be nem tartását a részükről, szemben az európai 3 %-kal.

A kormányokról már mindenütt magasabb arányban gondolták azt, hogy nem tartották tiszteletben a bírói függetlenséget: az európai arány 25 %, a magyar válaszadóknak pedig 38 %-a gondolta így.

Összességében az állapítható meg, hogy a 11 évnél régebben kinevezett magyar bírák összesített véleménye szerint inkább romlott, mint javult a függetlenségük a bírói pályafutásuk során. Az ügyelosztási rendtől az ügy kimenetelének befolyásolása érdekében való eltérést az európai átlagnál 13 százalékponttal több, összesen mintegy minden ötödik magyar bíró észlelte, ami a harmadik legmagasabb adat volt a 27 résztvevő ország között. A közösségi média és a média nyomásgyakorlása a bírósági döntéshozatalra a magyar válaszadók szerint 6, illetve 8 százalékponttal jellemzőbb, mint Európa-szerte. A bírák kinevezése és előmenetele tekintetében feltett kérdések esetében 24-32 százalékponttal kedvezőtlenebb volt a magyar bírák tapasztalata az európai átlagnál. A Kúriára való bírói kinevezésekről a magyar bírák több mint fele gondolta, hogy nem csupán a képességek és szakmai tapasztalat alapján történik, míg a kezdőbírók kinevezése és a bírói előmenetel tekintetében a legkedvezőtlenebb válaszokat a magyar kitöltők adták egész Európában. Az európai átlaghoz képest 16 százalékponttal többen gondolták úgy, hogy az ország bírói tanácsa (jelen esetben az OBT) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a bírói függetlenség biztosításához.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tevékenységére, jogköreire és a bírósági függetlenségre gyakorolt hatására a kérdőív nem tartalmazott kérdést, hiszen ez egy kizárólag a magyar bírósági igazgatási modellben megtalálható intézmény, a kérdőívben pedig minden nyelven ugyanazon kérdések szerepeltek, országspecifikus felvetések nem.

%d bloggers like this: