Előterjesztés a bíróságokat érintő jogszabályok módosítására

 

Az OBT javaslatot terjesztett elő
a bíróságokat érintő jogszabályok módosítására

2018.10.03.

 

Az Országos Bírói Tanács 2018. május 16. napján bizottságot állított fel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény módosításának kezdeményezését érintőelőterjesztés előkészítésére.

Az OBT tagjai észrevételeket tettek és javaslatot fogalmaztak meg a módosítások irányát és terjedelmét illetően. Fontosnak tartották, hogy –az erre irányuló jogalkotói szándék ismeretének hiányában – a Bizottság ne tegyen olyan előterjesztést, amely modell-váltást jelentene a 2012-ben kialakított igazságügyi igazgatási rendszerhez képest, ehelyett az előterjesztés fókuszáljon inkább annak finomhangolására és a gyakorlatban észlelt hibák kijavítására, rendszerszintű problémák kiküszöbölésére.

Határozott igény mutatkozott arra, hogy a törvénymódosítás révén az OBT önállósága és hatékonysága növekedjen, és tagjait megfelelő jogállási garanciák védjék. Javaslat érkezett arra is, hogy a Bizottság az OBT tagválasztás szabályait tekintse át, és javasoljon abban módosításokat. Az előterjesztés során a Bizottság a következőket tartotta szem előtt.

A 2012-es igazgatási modellben az operatív döntéshozó szerepet az OBH elnöke és – a Kúria esetében – a Kúria elnöke viseli. Az OBT ehhez képest ellenőrző, felügyelő és bizonyos esetekben az igazgatásban közreműködő szerepet lát el. Az Országgyűlés által kinevezett OBH elnöke nem kontroll nélkül működik, felette az OBT véleményező és figyelemfelhívó jogkört gyakorol, és egyes személyzeti döntések tekintetében a jogalkotó a Kúria elnökének legitimitását is az OBT egyetértési és ellenőrzési joga révén biztosítja.

A 2012 előtti rendszert számos kritika érte amiatt, hogy a bírák kinevezésének és magasabb bíróságra történő beosztásának rendszere nem volt átlátható. Ezt orvosolandó vezette be a jogalkotó a pályázati pontrendszert és a pályázati rangsort. A nyertes pályázó kiválasztásáról elsősorban a bírói tanács, másodsorban az OBT hoz végleges döntést, az OBH elnöke a bírói kinevezések kapcsán nem gyakorol önálló döntési jogkört, megköti őt a bírói tanács rangsora vagy az OBT vétója.

A bírósági vezetői állásokat pályázat útján kell betölteni, a pályázatokat a különböző bírói testületek, bírói fórumok véleményezik. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata ugyan nem köti, azonban a kinevező a javaslattól eltérő döntését írásban köteles indokolni. A bírák által nem támogatott pályázót az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke kizárólag az OBT egyetértésével nevezheti ki vezetőnek.

Az OBT saját költségvetéssel rendelkezik, azonban működési feltételeit mégis az OBH biztosítja. Jogi személyiség hiányában működését az általa ellenőrzött OBH elnöke obstruálhatja, akár el is lehetetlenítheti. Az első hat év tapasztalata alapján az OBT működésére az OBH elnöke döntőirányítást gyakorolt, amely kifejezetten ellentétes a jogalkotó szándékával és az Alaptörvényben is rögzített szerepelosztással.

Az OBT a független magyar igazságszolgáltatás fontos szereplője. Nemcsak azért, mert a törvényhozó hatalom által kinevezett OBH elnökét felügyeli, hanem azért, mert a tanácskozási joggal résztvevő személyek révén az igazságszolgáltatással kapcsolatos párbeszéd legfontosabb helyszíne: az OBT ülésein az ügyészség, az ügyvédi kar és közjegyzői hivatásrend, valamint az igazságügyért felelős miniszter is képviselteti magát. Az OBT függetlensége és befolyásmentes működése nem a bírák előjoga vagy kiváltsága, hanem a kormányzat és a jogászi hivatásrendek elemi érdeke.

A törvénymódosítási javaslatokat a Bizottság az Országos Bírói Tanács elé terjesztette, amely arról 2018. október 3-ai ülésén döntött. Az előterjesztés az alábbi linkről érhető el:

>>>Előterjesztés a bíróságokat érintő jogszabályok módosítására<<<

%d blogger ezt szereti: